Ha pszichológust veszek igénybe az azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó edző?

Még most is előfordul, hogy ezzel a fajta félelemmel találkozok. Gyakran az edző tart attól, hogy nem elég jó edző, ha nem képes egyedül megoldani a helyzeteket. Régi szemlélet szerint egy edzőnek mindenhez kell értenie, ami természetesen lehetetlen. Úgy, ahogy az edző nem fordít időt és energiát, hogy megoperáljon egy sportolót, vagy megmasszírozza a fájó izomzatát, úgy különböző mentális technikák elsajátítása sem kell, hogy az edző feladata legyen. Előfordulhat, hogy a szakembertől is tart vagy nem bízik benne. Nagyon fontos a két szakember közötti kommunikáció és a közös támpontok megtalálása. Szerencsére egyre több szakember kezdi felismerni a sportpszichológia adta lehetőségeit, fontosságát.

Mi zajlik a sportpszichológiai foglalkozásokon? Mi az, amiról tudhatok?

Mindenről, amiről maga a sportoló is úgy gondolja, hogy az edzőnek tudnia kell. A sportfoglalkozások lényege a különböző technikák és módszerek elsajátítása, továbbá bizonyos képességek fejlesztése, melyek segítségével a sportoló stabilabb teljesítményre lesz képes. Mivel ezek általában egyéni jelleggel bírnak és csak azoknak fontosak és hasznosak, aki használja őket, így az edzőnek nem is feltétlenül kell tudnia arról, mi zajlik egy sportpszichológiai foglalkozáson. Hasonló a helyzet a csapatépítő tréningek esetében is.

Csak a sportolóknak jár sportpszichológus?

Nem, maga az edző is igénybe veheti a sportpszichológus segítségét. Több alkalommal volt szerencsém edzővel is dolgozni. Számos képességgel kell, hogy rendelkezzen egy edző ahhoz, hogy sikeres tudjon lenni a saját sportágában és a felelősség is igen nagy. Ezért az edző állandó feladatai közé tartozik, a szakmai és sportági ismeretek gyarapítása mellett, a saját személyiségfejlesztő munka is.

Egy kis segítség, Neked!

Milyen egy (jó) edző?

Az utánpótlásban vagy a versenysportban dolgozó edzőnek ajánlott rendelkezni a következőkkel:

• Nagyon jól kell ismernie a sportágat, amelyben dolgozik (sportági szabályokat, verseny szabályait, szükséges feltételek, a sportág nehézségeit, hogyan tanítható, mi az, amit először kell tanítani, majd másodszor stb.)
• Az adott korosztály kellő ismerete elengedhetetlen (milyen mentális, fizikai, pszichés, emocionális szinten lehetnek) és ezt beleszámítani a kidolgozott szakmai programba.
• Sajátos edzésfilozófiával, munkastílussal, saját céllal kell rendelkeznie. Tudnia kell mit, miért csinál és ami még fontosabb ezt megfelelő módon kommunikálni a gyerekek és szülők felé.
• Jó kommunikációs készség.
• Türelem, optimizmus, pozitív hozzáállás.
• A fejlődést ajánlott szem előtt tartani, nem a pillanatnyi sikert vagy sikertelenséget
• Jó szervező tervező készség (edzések, utazások, versenyek esetén…)
• Példaértékű viselkedés, amit a gyerek követni, utánozni tud.
• Általános műveltség.
• Vezetői képességek.
• Ismernie és használnia kell a pedagógia és pszichológia alapvető elveit az edzési folyamat során.
• Szabályok betartása és betartatása mindenkivel, stb.
• NYITOTTSÁG az új edzésmódszerek, edzéseszközök, új technológiák stb. felé.

Természetesen nagyon nehéz mind ezekkel a kvalitásokkal rendelkezni, azonban ha a sportolókkal dolgozó szakember tisztábban van azzal melyek azok a képességek, amelyeknek hiányában van, akkor folyamatos önfejlesztéssel képes lesz kitölteni azokat a hiányosságokat és képes lesz kivívni saját és mások tiszteletét, csodálatát.

Milyen szerepe lehet egy klub működésében a sportpszichológusnak?

• Csapatösszetartó erejének felmérése és fejlesztése
• Csapatvezetés hatékonyság fejlesztése
• Egyéni és csapatcélok kialakítása
• Kommunikáció
• Konfliktuskezelés
• Formaidőzítés
• Csapatépítés („Képtelenek vagyunk együttműködni, mint csapat”; „Nem működik eredményesen a csapat”)

Ha pszichológusunk van akkor az azt jelenti, hogy fontosak nekem a sportolóim?

Igen. A kiegyensúlyozott sportoló tud jó teljesítményt nyújtani. A csapatban az egyik legfontosabb feladat az, hogy a csapattagok a megfelelő időben és helyen képesek legyenek a csúcsformájukat hozni. Számos oka lehet annak, ha ez mégsem sikerül. Sokszor találkozunk olyan problémával, hogy egy csapat tele van jó képességű játékosokkal, de a teljesítményük meg sem közelíti azt a szintet, amit elvárnánk tőlük. Vagy valaki a csapaton belül nagyon jól edz felkészülési időszak közben, de a mérkőzéseken a teljesítménye ingadozik vagy meg sem közelíti a legjobb edzés eredményeit. Az is gyakran előfordul, hogy egy csapat fizikailag és mentálisan is elfárad a rájátszás időszakára és ezért sokkal több konfliktushelyzet alakulhat ki a csapattagok között.

Megromolhat például a kommunikáció, ami a pályán romboló hatással lehet a teljesítményre. Megtörténhet, hogy egy fontos versenyen váratlan körülmények és helyzetek zavarják meg egy versenyző vagy csapat koncentrációját és nem tudnak maximálisan teljesíteni. Még sok példát lehetne felsorolni, de a legfontosabb az, hogy ezek és ehhez hasonló problémák számos olyan módszerrel és gyakorlattal elkerülhetőek vagy megelőzhetőek. Ezért is fontos már alapozásnál vagy év közben elkezdeni, elsajátítani ezeket egyéni és csapat szinten egyaránt. Ezek segítik a sportolót abban, hogy a versenyek időszakában már semmi ne zavarja meg, a legjobbat hozza ki magából és ezáltal a siker nem marad el. Kiegyensúlyozott sportoló = jó teljesítmény = jó csapat teljesítmény!