Sportpszichológia

Jövőnket mi alakítjuk! Mostani tetteink és a mögötte rejlő gondolkodásunk határozza meg, mi vár ránk a jövőben.

Ahhoz, hogy egy sportoló, a sportágától és korától függetlenül képes legyen kiemelkedő teljesítményre, nélkülözhetetlen a kiváló önismeret és a mentális jóllét. A sportpszichológia számos eszközével és módszerével hozzájárul ezek eléréséhez. Az élsportoló kinevelése több éves folyamat, amely során nagyon fontos, hogy a sportoló érezze azt, hogy fejlődik, gyarapítja a tudását és a képességeit. A testedzés mellett a pszichés képességek fejlesztése is nagyon fontos ezen folyamat során.  Ilyenkor a sportoló megtapasztalhatja, hogy egy összetett rendszer része és ezen belül a feladata képessé válni a saját teljesítményre összpontosítani. Minden verseny helyzet számos érzelmet (szorongást, lehangoltságot, boldogságot, haragot, stb.) vált ki a sportolóban, ezért lényeges ezek felismerése és megfelelő kezelése. Volt élsportolóként a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy ez nem egyszerű feladat és nagyon sokáig tart ezeket megérteni és leküzdeni. A sportpszichológia segít, hogy ez könnyebben, rövidebb idő alatt menjen.

Sok esetben elakadás is tapasztalható. Számos példa van arra, hogy kiváló képességekkel és tudással rendelkező sportoló vagy akár egy csapat nem tudja elérni a csúcsteljesítményét. Ilyenkor az szokott elhangzani „mentálisan nincs rendben” vagy „fejben nem volt ott”. Hiszek abban, hogy a sportoló mentális jólléte nélkülözhetetlen összetevője a sikernek és ennek segítségével elérhető a versenysport fő célja maga a teljesítmény. Szakemberként biztonságot, elfogadást és teljes diszkréciót kínálok. A titoktartás intézménye minden sportolót megillet, függetlenül attól, hogy egyedül, edző által vagy esetleg klub által kerül hozzám. A honlapomon szereplő sportolói megjegyzések, nyilatkozatok a sportolók beleegyezésével vált nyilvánossá, a sportpszichológia módszerének népszerűsítése érdekében.

Sportpszichológia
Miben tud segíteni a sportpszichológus?
  • Mentális felkészítés és tanácsadás egyéni sportolók és csapatok számára
  • Utánpótlás sportolók mentális felkészítése
  • Mentális állapotfelmérés
  • Stressz-, és szorongásoldás
  • Versenyre való felkészítés
  • Teljesítményfokozás a sportban
  • Önbizalmi problémák kezelése
  • Teljesítmény- és versenyszorongás csökkentése
  • Koncentráció fejlesztése
  • Kommunikáció fejlesztés
  • Formaidőzítés egyéni és csapat szinten
  • Konfliktuskezelés egyéni és csapat szinten
  • Edzői készségfejlesztés
  • Sportszülők mentális támogatása
  • Sérülések feldolgozásának segítése
Mikor forduljak sportpszichológushoz?

A sportpszichológia sportolók számára nyújt segítséget, egy a sporttal kapcsolatos problémájukban. A sportoló számos ok miatt keresheti a sportpszichológus segítségét. Például előfordulhat, hogy a sportoló úgy tapasztalja, hogy:

  • fizikailag csúcsformában van, azonban az edzésen nyújtott teljesítményen sokkal jobb, mint versenyen
  • az elért teljesítménnyel nem elégedett
  • a verseny előtti izgalom, olyan erős, hogy nem tud teljesíteni, nem tud koncentrálni
  • a megjelenő problémák ismétlődő tendenciát mutatnak
  • az eddig használt saját módszerek segítségével nem oldódott meg a probléma
  • edz, de már nem tudja miért
  • fél a sérülésektől
  • nem találja a helyét a csapatban
Ezek és ehhez hasonló problémák miatt ajánlott kérni egy sportpszichológus segítségét. A sportpszichológus ilyenkor a lehetséges eszközt/eszközöket adja meg a sportolónak, hogy megoldja a problémáit és hogy elérje a céljait. A találkozások célja helyzetenként változó, közös megállapodáson alapul. Ezen a megoldás centrikus úton vannak ellenőrző pontok, amikor a sportoló visszatekinthet, honnan indult és hová jutott. A személyes fejlődésben lehet nyomon követni a találkozások hatékonyságát.
Sportpszichológia
Mentális felkészülés folyamata

A sportpszichológiai munka a probléma felmérésével, valamint a sportoló megismerésével kezdődik. Ez általában 1-3 alkalmat vesz igénybe és ez idő alatt a sportpszichológus célja, hogy megismerje a sportolót és az adott problémáját, ami alapján egy személyre szóló tervet készít. A sportoló pedig néhány alkalom alatt felmérheti a sportpszichológust, habitusát, mennyire szimpatikus, tud-e vele együttműködni.

Eddig a pillanatig mindkét félnek megvan az esélye, hogy elálljon a közös munkától. Ha együttműködést alakul ki, akkor történik meg a „szerződéskötés”, ami tartalmazza a probléma jellegét, a terápiás módszert, illetve körülbelül mennyi ideig tart a közös munka. A közös munka vagy a találkozások száma függ a megkeresés okától, a probléma jellegétől, a haladási tempótól (2-3 üléstől egészen egy hosszú távú együttműködésig terjedhet). Ezen személyre szabott beszélgetések során a sportolók elsajátítják a számukra legmegfelelőbb mentális technikákat és módszereket a teljesítményfokozás érdekében, valamint segítségnyújtást kapnak egyéb problémáik kezelésében is. A szakember megismeri a sportoló személyiségét, erősségeit, fejlesztendő területeit (hiányosságait), mentális képességeit, eredményességét, motivációs hátterét. Szükség esetén (leginkább fiatal korú sportolók esetében) a sportoló beleegyezésével, konzultálhatunk a szülővel és /vagy az edzővel a sportoló érdekében.

Az, hogy milyen sűrűn találkozik a szakember a sportolóval közös megegyezés kérdése. Javasolt találkozási tendencia: heti egy alkalom (egy alkalom 45-50 perc). A titoktartás mindkét oldalról kötelez a kapcsolattartás legelső pillanatától. A sportpszichológus a találkozások tartalmáról csak a sportoló beleegyezésével adhat ki információkat és fordítva.

A sportpszichológia eszköztára
  • A sportoló megismerése (gyerek sportban, felnőttkorban is)
  • Motivációs bázis feltérképezése
  • Önbizalom növelő eljárások
  • Tesztek, műszeres mérések
  • A stressz, szorongás, csökkentési technikák
  • Autogén tréning
  • Mentál tréning (gondolatban való, értelmi gyakorlás)
  • Imaginációs eljárások (katathym képélmény terápia, aktív imagináció)
  • Különböző kognitív technikák, eljárások
  • Figyelemfókuszálási technikák
  • Pszichoterápiás módszerek (egyéni problémákra)
Referencia
  • DVSC Kézilabda Akadémia (2020 óta)
  • Debreceni Sportiskola (2007 - 2020)
  • MOKSZ (Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség) (2018 - 2019)
  • DVSC Kézilabda KLUB (2012 óta)
  • DVSE (2009 - 2010)

Ajánlataim

  • Sportolóknak
  • Edzőknek / kluboknak
  • Szülőknek
  • Könyvek / Filmek
A sportpszichológusi segítségnyújtás területei

Számos oka lehet a megkereséseknek. Természetesen legtöbbször a teljesítmény fokozása vagy a versenyzés során keletkező zavarok kiküszöbölése a cél. A leggyakrabban a csúcsteljesítményre való felkészítést, illetve a kiélezett helyzetekre való felkészítést igénylik az edzők és a sportolók egyaránt. Ilyenkor hasonló mondatok hangzanak el sportoló részéről: „Jobb vagyok edzéseken, mint a versenyen”; „Verseny előtti/alatti izgalomtól nem tudok koncentrálni!” Edző részéről: „Sajnos nem versenyző típus, sajnos csak edzésen képes nagy teljesítményre”; „Versenyen nem is hallja a hangomat!”, stb.

Sajnos a sportolás során előfordulhatnak sérülések és annak feldolgozása miatt is fordulhatnak sportpszichológushoz a sportolók: „Félek a sérüléstől” vagy „Megsérültem, vége van mindennek?” vagy „Sérülésem után nem vagyok a régi, félek!”

Továbbá számos más probléma kezelésében is segíthet a sportpszichológus:
  • Sikerek (sikertelenség) megfelelő kezelése
  • Sportoló személyiségének a fejlesztése
  • Versenyzői hatékonyság növelése
  • Csúcsforma időzítése
  • A tapasztalatok megfelelő feldolgozása, elfogadása, stb.

Egy kis segítség Neked

Ha egyéni sportoló vagy, érdemes végig gondolnod a következőket:
  • Milyen érzéssel megyek edzésre?
  • Milyen érzéssel megyek versenyre?
  • Milyen technikai tudással rendelkezem?
  • Milyen az erőnlétem, az állóképességem, a gyorsaságom? Mi az, ami még fejleszthető?
  • Mikor tudok jól teljesíteni?
  • Mikor nem?
Ha csapatban sportolsz, érdemes végig gondolnod az alábbi kérdéseket:
  • Mi az én dolgom a csapatban?
  • A csapatom milyen játékot játszik?
  • Megteszek-e mindent, hogy a csapatom hasznára váljak?
  • Hogyan tudnék még ügyesebb lenni?
  • A csapattársaim közül ki(k) áll(nak) hozzám a legközelebb?
  • Ha abbahagynám a sportolást, kivel szeretnék a csapattársaim közül továbbra is kapcsolatban maradni?
  • A csapatban kik a leggyorsabbak?
  • Mit teszek azért, hogy a csapatomban jó légkör legyen?

Néhány hasznos tanács

  • Gondold végig, a sportágamban, hogy állok technikailag, taktikailag, fizikálisan!
  • Legyen hosszú távú terved, ami rövid távú tervekre bontható!
  • Fizikailag hozd magad jó formába!
  • Légy pozitív!
  • Képzeld el előre a sikerhez vezető utat!
  • Vedd komolyan azt, amit csinálsz!
  • Légy tudatos!
  • Légy igazi sportember belül és kívül is, a pályán és azon kívül egyaránt!
A sport lélektanáról bővebben itt olvashat: Sportlélektan

A pszichológus helye a rendszerben?

Amikor élsportról beszélünk nem szabad elfelejteni, hogy ezek a sikeres, felnőtt sportolók a jó utánpótlás eredményeként vannak ott. Ha szakmailag nem megfelelő munka folyik az utánpótlás sportban, akkor élsportról nem is tudnánk beszélni. Az utánpótlási rendszerek legfőbb célja, olyan tehetséges, kiegyensúlyozott, motivált, jól képzett fiatal sportolók kinevelése, akik képesek lesznek komoly országos és nemzetközi eredmények elérésére. Tehát egy nagyon hosszú és összetett folyamatról beszélünk, ahol több alkotóelem van és azokat a rendszerből kiemelve önmagában nem lehet vizsgálni, hanem összefüggéseket és folyamatokat kell mindig figyelnünk!

Ennek az összetett rendszernek az egyik alkotó eleme a sportpszichológus lehet, aki segíthet az edzőnek vagy a sportolónak a fejlődésből fakadó változások megértésében és elfogadásában, a versenyhelyzetek megfelelő kezelésében, stb.

A rendszer alkotó elemei (edző, sportorvos, sportpszichológus, masszőr, stb.) közre fogják a sportolót és mindenkinek a feladata a sportoló fizikai és mentális jólléte, a stabilitása és a felkészítése. Minél nagyobb az elfogadás és elismerés, valamint minél jobban működik a kommunikáció a szakterületek között annál sikeresebb tud lenni mindenki.

Ha pszichológust veszek igénybe az azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó edző?

Még most is előfordul, hogy ezzel a fajta félelemmel találkozok. Gyakran az edző tart attól, hogy nem elég jó edző, ha nem képes egyedül megoldani a helyzeteket. Régi szemlélet szerint egy edzőnek mindenhez kell értenie, ami természetesen lehetetlen. Úgy, ahogy az edző nem fordít időt és energiát, hogy megoperáljon egy sportolót, vagy megmasszírozza a fájó izomzatát, úgy különböző mentális technikák elsajátítása sem kell, hogy az edző feladata legyen. Előfordulhat, hogy a szakembertől is tart vagy nem bízik benne. Nagyon fontos a két szakember közötti kommunikáció és a közös támpontok megtalálása. Szerencsére egyre több szakember kezdi felismerni a sportpszichológia adta lehetőségeit, fontosságát.

Mi zajlik a sportpszichológiai foglalkozásokon? Mi az, amiról tudhatok?

Mindenről, amiről maga a sportoló is úgy gondolja, hogy az edzőnek tudnia kell. A sportfoglalkozások lényege a különböző technikák és módszerek elsajátítása, továbbá bizonyos képességek fejlesztése, melyek segítségével a sportoló stabilabb teljesítményre lesz képes. Mivel ezek általában egyéni jelleggel bírnak és csak azoknak fontosak és hasznosak, aki használja őket, így az edzőnek nem is feltétlenül kell tudnia arról, mi zajlik egy sportpszichológiai foglalkozáson. Hasonló a helyzet a csapatépítő tréningek esetében is.

Csak a sportolóknak jár sportpszichológus?

Nem, maga az edző is igénybe veheti a sportpszichológus segítségét. Több alkalommal volt szerencsém edzővel is dolgozni. Számos képességgel kell, hogy rendelkezzen egy edző ahhoz, hogy sikeres tudjon lenni a saját sportágában és a felelősség is igen nagy. Ezért az edző állandó feladatai közé tartozik, a szakmai és sportági ismeretek gyarapítása mellett, a saját személyiségfejlesztő munka is.

Egy kis segítség, Neked!

Milyen egy (jó) edző?

 

Az utánpótlásban vagy a versenysportban dolgozó edzőnek ajánlott rendelkezni a következőkkel:

  • Nagyon jól kell ismernie a sportágat, amelyben dolgozik (sportági szabályokat, verseny szabályait, szükséges feltételek, a sportág nehézségeit, hogyan tanítható, mi az, amit először kell tanítani, majd másodszor stb.)
  • Az adott korosztály kellő ismerete elengedhetetlen (milyen mentális, fizikai, pszichés, emocionális szinten lehetnek) és ezt beleszámítani a kidolgozott szakmai programba.
  • Sajátos edzésfilozófiával, munkastílussal, saját céllal kell rendelkeznie. Tudnia kell mit, miért csinál és ami még fontosabb ezt megfelelő módon kommunikálni a gyerekek és szülők felé.
  • Jó kommunikációs készség.
  • Türelem, optimizmus, pozitív hozzáállás.
  • A fejlődést ajánlott szem előtt tartani, nem a pillanatnyi sikert vagy sikertelenséget
  • Jó szervező tervező készség (edzések, utazások, versenyek esetén…)
  • Példaértékű viselkedés, amit a gyerek követni, utánozni tud.
  • Általános műveltség.
  • Vezetői képességek.
  • Ismernie és használnia kell a pedagógia és pszichológia alapvető elveit az edzési folyamat során.
  • Szabályok betartása és betartatása mindenkivel, stb.
  • NYITOTTSÁG az új edzésmódszerek, edzéseszközök, új technológiák stb. felé.

Természetesen nagyon nehéz mind ezekkel a kvalitásokkal rendelkezni, azonban ha a sportolókkal dolgozó szakember tisztábban van azzal melyek azok a képességek, amelyeknek hiányában van, akkor folyamatos önfejlesztéssel képes lesz kitölteni azokat a hiányosságokat és képes lesz kivívni saját és mások tiszteletét, csodálatát.

Milyen szerepe lehet egy klub működésében a sportpszichológusnak?
  • Csapatösszetartó erejének felmérése és fejlesztése
  • Csapatvezetés hatékonyság fejlesztése
  • Egyéni és csapatcélok kialakítása
  • Kommunikáció
  • Konfliktuskezelés
  • Formaidőzítés
  • Csapatépítés („Képtelenek vagyunk együttműködni, mint csapat”; „Nem működik eredményesen a csapat”)
Ha pszichológusunk van akkor az azt jelenti, hogy fontosak nekem a sportolóim?

Igen. A kiegyensúlyozott sportoló tud jó teljesítményt nyújtani. A csapatban az egyik legfontosabb feladat az, hogy a csapattagok a megfelelő időben és helyen képesek legyenek a csúcsformájukat hozni. Számos oka lehet annak, ha ez mégsem sikerül. Sokszor találkozunk olyan problémával, hogy egy csapat tele van jó képességű játékosokkal, de a teljesítményük meg sem közelíti azt a szintet, amit elvárnánk tőlük. Vagy valaki a csapaton belül nagyon jól edz felkészülési időszak közben, de a mérkőzéseken a teljesítménye ingadozik vagy meg sem közelíti a legjobb edzés eredményeit. Az is gyakran előfordul, hogy egy csapat fizikailag és mentálisan is elfárad a rájátszás időszakára és ezért sokkal több konfliktushelyzet alakulhat ki a csapattagok között.

 

Megromolhat például a kommunikáció, ami a pályán romboló hatással lehet a teljesítményre. Megtörténhet, hogy egy fontos versenyen váratlan körülmények és helyzetek zavarják meg egy versenyző vagy csapat koncentrációját és nem tudnak maximálisan teljesíteni. Még sok példát lehetne felsorolni, de a legfontosabb az, hogy ezek és ehhez hasonló problémák számos olyan módszerrel és gyakorlattal elkerülhetőek vagy megelőzhetőek. Ezért is fontos már alapozásnál vagy év közben elkezdeni, elsajátítani ezeket egyéni és csapat szinten egyaránt. Ezek segítik a sportolót abban, hogy a versenyek időszakában már semmi ne zavarja meg, a legjobbat hozza ki magából és ezáltal a siker nem marad el. Kiegyensúlyozott sportoló = jó teljesítmény = jó csapat teljesítmény!

Egy felnőtt élsportoló kinevelése több éven át tartó folyamat. Ennek a folyamat nélkülözhetetlen összetevője maga a szülő. Minél fiatalabb egy sportoló annál nagyobb mértékben szüksége van a szülői támogatásra a sporttehetsége megvalósításához. Felnőtt (élsport) szinten a szülő támogatása inkább csak érzelmi jelleggel bír. Ezért itt inkább azokhoz a szülőkhöz szólnék, akik gyermekei számára megfelelő támasz szeretnének lenni.

A sportágválasztás az első és talán hosszú távon a legfontosabb lépés. Ezért a szülők feladata igen nagy ebben a szakaszban. A sport számos képesség és készség fejlesztéséhez hozzájárul:

  • biztosítja a fiatal szervezett megfelelő egészséges fejlődését,
  • fejleszti a fejlődő szervezet ellenálló képességét,
  • a fegyelem kifejlődéséhez,
  • az önismeret fejlesztéséhez,
  • az érzelmek szabályozásához,
  • a sporton keresztül tanuljuk meg feldolgozni a sikereket és a kudarcokat egyaránt,
  • a kitartás, az együttműködés és az alkalmazkodás elsajátításában is segít.

A sportnak nem csak a gyermek fejlődésére van pozitív hatása, hanem sokban segítheti a szülő-gyermek közötti megfelelő kapcsolat kialakítását. A szülő úgy érezheti, hogy a sportnak köszönhetően több közös témájuk van a gyermekével. Nyugodt lehet azzal a tudattal, hogy a gyermeke játékon és mozgáson keresztül fejlődik, hogy biztos, védett helyen van. A gyermek számos olyan élményre tehet szert, amit a szülő nem feltétlenül képes megteremteni. Természetesen, mint mindenben itt is fontos tisztában lenni néhány dologgal!

Mivel tudok hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekem sikeres/eredményes sportoló legyen?
Ebben a több éves folyamatban a szülői támogató magatartás nélkülözhetetlen. Néhány alapvető elv betartásával a szülő nagy mértékben tud hozzájárulni a gyermeke megfelelő fejlődéséhez:
  • Kinek fontos a sport? (Jó, ha ezt a kérdést a szülő időnként fölteszi saját magának. Nem szerencsés, ha a szülő motivációja és érdeklődése sokkal nagyobb, mint a gyermeké és csak szülői nyomásra hajlandó a gyermek edzésekre járni. Természetesen a sportolás kezdeti szakaszában legtöbb esetben a szülő az, aki fontosnak tartja, hogy a gyermeke sportoljon. Azonban szülőkként, akkor végeztük jól a dolgunkat, ha a gyermekünk belső motivációja idővel kifejlődik. Amikor neki fontos, hogy ott legyen minden edzésen, amikor örül a közelgő versenynek.)
  • Az egyesületi szabályokkal kapcsolatos magatartás! (Nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekeink utánzás útján tanulnak. A legjobban a példából tanulnak! Ezért a szülői magatartás és a kommunikáció egyértelmű és tiszta szükséges, hogy legyen.)
  • Ajánlott a sportszerű viselkedés: szülők és gyermekek részéről is, edzésen és versenyen egyaránt!
  • Biztatás támogatás, szurkolás (az ellenfélnek is)!
  • Szerepek szerinti magatartás: az edző edzést tart, a szülő támogat és szurkol, a gyermek edz/versenyez!
  • Fontos kérdés kinek a feladata a szakmai munka minősítése!?
  • A gyermek fejlődésén van a hangsúly és nem az eredményen! (Az eredmények megfelelő kezelése. Mit kell/ajánlott tenni a verseny előtt, verseny ideje alatt vagy után.)
  • Kihez hasonlítom a gyermekemet? Soha senkihez! (A gyermekemet csak saját magához hasonlítom. Hol tart a fejlődésében és például tavalyhoz képest mennyit fejlődött, ügyesedett ebben vagy abban...).
  • Kommunikációs szabályok a szülő és a gyermek között (otthon és máshol pozitívan nyilatkozom az edzésről, versenyről, csapattársról vagy edzőről. Az esetleges problémát az érintettel beszélem meg.)
A szülői típusok
A szakirodalom számos megfigyelési és felmérési eredményekre támaszkodva több személyiségtípust különböztetett meg. Egy kontinuum mentén négy kategóriába csoportosítanánk a szülőket, ahol a vonal egyik végén teljesen érdektelen szülő típus van és a kontinuum másik végén pedig a túlzottan bevonódott szülői típus van.
  1. Érdektelen szülők a gyerekkel nem foglalkoznak, átadják a nevelést az edzőnek. Gyermek esélyei, hogy élvezze a sportolását és sikeres legyen benne minimálisak.
  2. Nem (kellően) informált szülők technikai teendőket elintézik, de versenyeket nem látogatják meg, nem érdeklődnek az edzőnél, nem beszélgetnek a gyermekkel (e mögött gyakran félelem vagy hozzáértés hiánya húzódik meg).
  3. Ingerlékeny szülők - Az elején nem az igazi arcukat mutatják. Kezdetekben segítőkész, támogató magatartás. Kontrollvesztés jellemzi őket (elviszi őket a hév), hangosan szurkolnak, kritizálnak mindent és mindenkit. Gyakran irrealitás jellemzi őket: - Túlzottan védik a gyermeküket; - Túlzottan kritikusak az edzővel vagy a másik versenyzővel szembe; -Hasonlítgatnak, figyelik az eredményt, saját mércével értékelik az adott versenyt; - A saját gyermeket is hangosan kritizálják. Azt hiszik, hogy ezzel segítik a gyermeküket, pedig NEM!
  4. Fanatikus szülők (túlzottan bevonódott szülők) - Több típusa van, de egy dologban hasonlítanak: „az én gyermekem legyen következő OLIMPIAI BAJNOK! Szülők egy része soha nem volt sikeres, egy másik részük nagyon is az! (Ide tartoznak az „edző típusú szülők” – akik túlzottan az eredményre koncentrálnak és gyakran konfrontálódnak az edzővel, esetleg a többi szülővel, mindenkivel, aki nem ért egyet velük.). Folyamatos tanácsokkal látják el a gyermeket és az edzőt is! Időnként elégedettek, de mivel ez még nem az OLIMPIAI győzelem az elégedettségük rövid ideig tart. Előfordul, hogy teljes mértékben azonosulnak a gyermekükkel (a felcserélődött szerepek csapdája). Saját sikernek vagy kudarcnak élik meg a gyermek eredményeit. A gyermek hangulatától és sikerességétől függ a szülő állapota. Ha a gyermeke sikeres, a szülő jól érzi magát. Ha gyermek nem sikeres, a szülő önértékelése is csökken. Ilyen jellegű kapcsolat nagy nyomás alá helyezi a gyermeket. A gyakori kritikák elkerülése érdekében a gyermek túlzott erőfeszítéseket tesz meg a sikerért, a győzelemért, és közben szorong, melynek következtében elvész az élvezet és idővel a motiváció is.
Természetesen vannak olyan szülők is, akik egészséges lelkülettel állnak a gyermekük mellett. A szülők sok esetben felkészületlenségből követnek el hibákat. Ezért nagyban segítségükre lehetnek különböző fórumok (https://www.utanpotlassport.hu), ahol utána lehet olvasni milyen fontos a szülő támogató magatartása. Továbbá nagy segítség lehet az egyesületi szabályzatok, amelyek segítségével a sportszervezet világosan közvetíti a “játékszabályokat” a szülők felé.
A kommunikáció az utánpótlásban dolgozó edző és a szülők között
A kommunikáció az edző és a szülő között kulcs fontosságú a gyermek nyugodt és megfelelő fejlődése érdekében. Két irányú folyamat, amely kereteit és módját szerencsés esetben az edző határozza meg, összehangolva ezt a sportszervezeti szabályokkal. Ez azért is fontos, mert gyakran előfordulhat, hogy a szülő tájékozatlanságból, sietségből vagy éppen elégedetlenségből nem megfelelő pillanatban és helyen szeretne beszélni az edzővel. Fontos!
  • Szülő ne akarja edzés időben megbeszélni a (fontos!) dolgokat az edzővel!
  • A gyermek előtt (gyermekkora és téma függő) nem beszélgetünk az edzővel!
  • Edzővel együtt meg kell határozni a módot és időt, amikor lehet beszélgetni!
Előfordulhat, hogy az edző személyiségéből fakadóan vagy negatív tapasztalatainak köszönhetően, távolságtartó vagy védekező/menekülő pozíciót foglal el. Ennek ellenére a szezon elején szinte kötelező egy szülői értekezlet megtartása, ahol minden szülő számára lényeges információkat át kellene adni (a tornák, versenyek tervezett időpontjai; az edzések helyszínei és időpontjai; feladatok listáját, amiben a szülők tudnak segíteni; az edzéssel, versennyel kapcsolatos szabályok; stb.). Az értekezletet időnként szülők is kérhetik.
Néhány tanács Önnek:
  • Ne üljenek ölbe tett kézzel! Mutassanak érdeklődést a gyermeke versenyei iránt!
  • Kontroll a saját viselkedésünk felett!
  • KONTROLL A SAJÁT ÉRZELMEK FÖLÖTT!
  • Óvatosan fogalmazzanak meg kritikát a gyermekük teljesítményével kapcsolatosan!
    • Jó kommunikáció:
      • jól küzdöttél!
      • Még akkor sem adtad fel, amikor már nem volt remény!
      • Nagyon jó volt a rajt!
      • Jó volt a koncentráció!
      • Mi tetszett a legjobban a versenyen?
      • Múlt héthez képest milyennek ítéled a mai napodat?
      • Mit gondolsz, miben kellene még fejlődnöd?
      • Hogyan tudnád ezt elérni?
      • Van-e olyan pillanatod, amikor azt érzed, hogy most nagyon jó?
      • Ideges voltál? Hogyan tudtad megoldani?
    • Rossz kommunikáció:
      • Ez most gyenge volt!
      • Hányszor beszéltük végig?
      • Most mitől voltál ideges?
      • Nem adtál ki mindent magadból!
  • Tartsák szem előtt a PYGMALION-törvényét: a gyermek olyanná válik, amilyenné a szülő látja őt!
  • Közvetlenül verseny után csak pozitívan és csak akkor beszélünk a gyermekkel a versenyről, ha ő is akarja!

Könyvek

Téthelyzetben (2002)– Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek – Lénárt Ágota
Fejben dől el (2012) – Gyömbér N, Kovács K. Tóvári Zs.
A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről. Magyar Pszichiátriai Társaság & Oriold és Társai Kiadó. Budapest, 2012
Budavári Ágota (2007) Sportpszichológia
Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina (2012): Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek, Noran Libro
Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva (2016): Gyereklélek sportcipőben, Fiatalkori és utánpótlás sportpszichológia mindenkinek, Noran Libro
Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva (2016): Gyereklélek sportcipőben, Mentális napló sportoló fiataloknak, Noran Libro
Sigurd Baumann (2006) : Csapatpszichológia, Dialóg Campus
Csíkszentmihályi Mihály, Susan A. Jackson (2001): Sport és flow, Az optimális élmény, Vince Kiadó
Loehr · P. J. McLaughlin (2008): Mentális állóképesség, Bagolyvár Kiadó
Todd M. Kays , Leif H. Smith (2014) : Sikerpszichológia, Panem Kiadó
Bill Beswick: Focused for soccer, Human Kinetics
Jean Williams: Applied Sport Psychology: Personal Growth to Peak Performance, McGraw Hill
Stephen R. Covey (2014): A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása. Az önfejlesztés kézikönyve. 377 oldal. ISBN: 978-615-5030-43-7
Ericsson A., Pool R. (2018): Csúcsteljesítmény. A szakértelem és a kiválóság pszichológiája. HVG Kiadó, Budapest., 303 oldal, ISBN:9789633045701
Brian Tracy: Maximális teljesítmény – Bagolyvár könyvkiadó Kft., 308 oldal, ISBN: 9789639197626

Filmek

A boldogság nyomában - (Hit, célok)
Minden héten háború - (Csapat motiváció)
Carter edző - (Edzői személyiségprofil, nevelés)
A békés harcos útja - (Flow! - a sérülés utáni rehabilitáció)
Sherlock Holmes (2012) - (boksz jelenet! - mentális felkészülés)
Jég veled - (hogyan építsünk csapatot)
Csoda a jégen - csapatkohézió
Magic & Bird - rivalizálás
Csavard be, mint Beckham - (külső és belső motiváció és a szociális különbségek a sportban)
Rocky összes rész
Fejjel a falnak - (az önpusztító viselkedés és érzelmi szabályozás)
Gyilkos labda - A kerekesszék harcosai - sérültek sportja
The Hard Road (bringa)
A szív bajnokai (The Blind Side) – tehetség – önkeresés – szülői magatartás - kommunikáció
Emlékezz a titánokra - kulturális és rassz problémákból eredő konfliktus feloldása a sport által
A bajnok (1993) – "Searching for Bobby Fischer„ - verseny előtti szorongás leküzdése